A magyar nyelvű, tudományegyetemi szociológiai oktatás már tíz éves Kolozsváron. 1990-ig voltaképpen nem létezett szociológus-képzés, jóllehet az egyetem filozófia szakán a hallgatóknak külön lehetősége nyílt a lélektan, illetve a szociológia irányába szakosodni. A nyolcvanas évek második felére itt is beszüntették a magyar nyelvű oktatást. Érdekes módon ebben az időben is, amikor a diktatúra immár mindent ellenőrzött, a körülményekhez képest jó előadásokat lehetett hallgatni (magyar, de végül csak román nyelven) például a szociológiaelmélet vagy a kutatásmódszertan területén. Annak ellenére, hogy szociológia szak, mint olyan nem létezhetett, a hatvanas évek óta a kutatómunkát is igyekeztek folyamatosan fenntartani.
1990-ben beindult a szociológus-képzés, román nyelven, 1991-ben pedig magyar nyelven is. A magyar részen a tanári kar viszonylag fiatal. A magyar csoportba sikeresen felvételizők száma a kilencvenes évek elején 10 körül mozgott, de évről évre növekedett, 1998-ban 32-re nőtt, s a későbbiekben is növekedett. Ez a növekedés összefügg azzal, hogy időközben megváltozott az egyetem rekrutációs politikája: újabban egyre több diákot vesznek fel, könnyebb a felvételi, ugyanis a tandíjmentes diákok mellé fizető diákoknak is nyújtanak képzést. Az esetlegesből rendszeressé alakult a kutatói tevékenység, és ez elsősorban a menedzselési formák kialakulásának, az erőforrás-felhajtó és -hasznosító háttérintézmények kiépítésének köszönhető (például: az Erdélyi Etnikai Kapcsolatok Kutatóközpontja). Kialakultak a diákok önszerveződési és önálló szakmai tevékenységének a formái (például a Max Weber Kollégium, Tudományos Diákkonferencia, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Szociológia Szakosztálya). Nőtt a magyar tanszéki közösség nemzetközi szakmai integráltsága (Yale és UCLA-ösztöndíj, CEU-ösztöndíjak, Domus Hungarica-ösztöndíjak stb, illetve a diákok "Nyári Egyetemi" jelenléte Magyarországon, az ottani "Részképzés" nevű programban, illetve posztgraduális továbbképzési formákban). A vendégtanári program ismert az egyetemen, a diákok körében nagyon népszerű.
Szoros és tartalmas kapcsolatot tart a magyar tagozattal szinte valamennyi mérvadó magyar egyetem szociológusi szakmai testülete, de a személyes viszonyokon keresztül nyugati egyetemek szociológia vagy kommunikáció, illetve antropológia szakos részlegei is. A magyar és a román tanszék-rész között a viszony hagyományosan és közismerten jó, de illúziómentes. A magyar oktatóknak a körülményekhez képest több ponton kezdeményezési önállóságuk van.

Magyari Tivadar
a Szociológia Tanszék magyar tagozatának vezetője

Kolozsvár, 2001, november

Általános bemutató

Kolozsváron, a többi egyetem mellett, - mint például a Műszaki Egyetem, a "Ion Andreescu" Művészeti Akadémia, a "Gheorghe Dima" Zeneakadémia, a "Iuliu Haţieganu" Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Kertészeti és Állatorvosi Egyetem - a "Babeş-Bolyai" Tudományegyetem az ország, sőt Közép-keletEurópa egyik legnagyobb egyeteme, a maga közel 45 000 diákjával (az 2001/2002-as egyetemi tanév hivatalos diáklétszáma).

A BBTE egyetemen az alapszintű (8 féléves) oktatás mellett posztgraduális-master és doktori szintű képzés is folyik.

A BBTE jelenlegi struktúrája 19 Fakultásból épül fel - természet és társadalomtudományi fakultásokról van szó - Bölcsész, Fizika, Matematika és Informatika, Kémia és Ipari Kémia, Biológia és Geológia, Földrajz, Történelem-Filozófia, Szociológia-Szociálismunkás képző, Lélektan és Neveléstanulmányok, Politikatudományok, Helyi Adminisztráció és Újságírás, Sport és Testnevelés, Protestáns Teológia, Római-Katolikus Teológia, Európai Tanulmányok illetve Business, ami összesen nem kevesebb, mint 76 különböző karra oszlik.

Az Egyetem 1872-ben jött létre Ferenc József Tudományegyetem néven és 1918-ig működött. 1918-ban megszűnt, majd 1919-ben újjászervezték, "Universitatea Regele Ferdinand I." néven immár román nyelven. Jelen formában tulajdonképpen 1959-óta működik, az addig a városban külön működő Bolyai és Babeş Tudományegyetemek összevonása következtében.

Természetesen 1872 előtt is léteztek/működtek ideig óráig Kolozsváron egyetemi szintű tanintézmények. Ezek közül említésre méltó az 1565-ös erdélyi országgyűlés által kiadott határozat alapján felállított és a Reform szellemében működött kollégium, majd a ellenreformáció hatására a Báthory István kezdeményezésére 1581-ben létrejött Kolozsvári Egyetem, a mai Báthory Líceum.

Az egyetem az utóbbi években megpróbált sikeresen alkalmazkodni az átmenet körülményeihez: új szakok jelentek meg - többek között 1990-ben a szociológia szak - majd új fakultások, amelyek közül a legújabbak az Európai Tanulmányok, a Közigazgatástudományi Kar, a Business és a Szociológia - Szociális Munkásképző Kar. Az egyetem bekapcsolódott a nemzetközi akadémiai életbe és körforgásba a Tempus, majd Socrates és Erasmus programokkal, az Internet hozzáférhetőség egyre szélesebb körű kiterjesztésével, a távoktatás beindításával, a működtetett kollégiumi rendszerrel (a BBTE kollégiumai működnek, Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben, és Sepsiszentgyörgyön) az általa kiadott, szerkesztett/terjesztett tudományos folyóiratokkal - Studia Universitas, Echinox - és tudománynépszerűsítő kiadványokkal stb.

szociologiakolozsvar@yahoo.com